A jó, a rossz és a csúf - Mabisz konferencián jártunk

• 11.11.2021. 3PM
• Super User

This post is also available in:   English

A MABISZ 2021. november 4-én tartotta meg XI. konferenciáját Budapesten. A rendezvény vezértémája a Jövőképes biztosítások volt, az előadók a meghatározó szakmai trendeket vázolták fel. A DBX mint a MABISZ partnere és legnagyobb hazai biztosítói IT tudásközpont részéről Székely Sándor cégvezető beszélt a jövőtálló IT trendekről a biztosításban. Sándor előadásában a Jó, a Rossz és a Csúf csoportosításba rendezte az ágazati IT trendeket.

Mi a trend? Olyasmi, amiről mindenki hallott, amiről mindenki beszél – de nem biztos, hogy mindenki részt is vesz benne. A trendeknek sokszor személyes arcuk van, nagy hatású influenszerek mesélnek róluk nap mint nap. A trend ritkán alakul pontosan úgy, ahogyan reklámozzák, de a változási folyamat mindenképpen hatással van az életünkre.

Kezdjük a csúffal

Vannak olyan trendek, amelyek „csúfnak” számítanak a biztosítási informatikában. Ezek közös jellemzője, hogy valójában nem kell, vagy nem kellene velük foglalkoznunk. Csak éppen nagy a kísértés, hogy mégis csatlakozzunk hozzájuk.

Borzasztó népszerű informatikai alkalmazási téma például a 3D nyomtatás – no de azt senki sem gondolja, hogy egy biztosítónak köze lenne hozzá. Hasonló a helyzet az Internet of Things (IoT, „dolgok internete”) trenddel. Ilyesmire nem fognak a biztosítók IT projektet indítani.

No de mi újság a blockchainnel? Ez már hívogató trendnek hangzik, miközben valószínűleg elsősorban nem a biztosítóknak jelenthet értéket. A blokklánc ugyanis az olyan partnerek közötti tranzakciót támogatja hatékonyan, akiknek kevés információjuk van egymásról, akik máskülönben nem tekintenék egymást hitelesnek. Márpedig a biztosító és ügyfelei között nincs ilyesféle bizalomhiány. A biztosítói iparág központilag szabályozott és felügyelt.

10-15 évvel ezelőtt vált hatalmas trenddé a big data, ekkor épültek az első adattárházak, adatpiacok. Kiderült azonban, hogy a biztosítási iparágban valójában nem keletkezik olyan mennyiségű adat, ami big data technológiát igényelne. Vagy azt is mondhatjuk, hogy nem a jó adatokat találtuk meg elemzésre. A pénzügyi adatok nem rejtenek túl sok meglepetést. Ez a trend is leginkább „csúf” az ágazatban, mert nem jó adatokra használtuk.

A rosszak

Sándor értékelése szerint vannak olyan trendek is, amelyek mellett nem tudunk elmenni, hanem éppen, hogy meg kell küzdenünk velük. Ezek a három típusból a „rosszak”.

Rossz trend, hogy Magyarországon és a régióban a mai napig alacsonyak a munkabérek, európai összehasonlításban. Ez gátat vet az informatikai innovációnak, hiszen a technológiai fejlesztés sokszor továbbra is élő munkával váltható ki. Miközben a fejlettebb piacokon már az a nézet uralkodik, hogy ha egy folyamat nem automatizálható, akkor inkább nem is érdemes foglalkozni vele, hanem másfelé kell keresni a fejlődés lehetőségét. Így a lemaradásunk csak konzerválódik.

A szoftverrobotok trendjét sem fogadhatjuk nagy lelkesedéssel. Ezek az eszközök egymással inkompatibilis rendszerek között végeznek emberi munkát helyettesítő adatmásolást (gyakorlatilag az egyik képernyőről a másikra írnak át adatokat), így gyors, felszínes megoldást nyújtanak a rendszerintegrációra – de ha rájuk hagyatkozunk, akkor bennragadunk a régről örökölt biztosítói IT rendszerekben, és nem fogunk jövőbe mutató IT-t építeni. „A szoftverrobot az IT világ kokainja”, fogalmazott Székely Sándor.

Szintén rossz trend az adatvédelmi szabályozás, amennyiben úgy kerül fókuszba, hogy fontos innovációk elől szívja el az erőforrásokat. Márpedig Európában, azon belül Magyarországon a szabályozó testületekből és szabályozásokból nincs hiány. Ezek egyik követelményt a másik után támasztják a vállalati informatikával szemben. Versenyképesek tudunk-e így maradni a globális üzleti- és tudáscentrumokkal? Vajon Kínában vagy akár az Egyesült Államokban is ekkora aránya megy a fejlesztési forrásoknak adatvédelmi megfelelésre, vagy ők ugyanezt a pénzt előremutató technológiákba fektethetik?

Végül a jók

Székely Sándor, a DBX Kft. ügyvezetője előad a MABISZ XI., Jövőképes biztosítások című konferenciáján

Szerencsére vannak azokban „jó” trendek is. Ezekre érdemes figyelni, ezekben érdemes befektetni a jövőtálló biztosítói IT szempontjából.

Az első ilyen a mesterséges intelligencia. Nagyon kiterjedt témakörről van szó. Az ide tartozó alkalmazások közös jellemzője, hogy kiválthatják az emberi döntéseket. Egyes esetekben ez már meg is valósult, például az arcfelismerés alapú azonosítás már stabil, éles üzemben működik. A közeljövőben a kockázatértékelésben is számítunk az MI megjelenésére: a felismert minták alapján nyerünk kockázati profilt. A csalásfelderítésben hasonló az elv, a kárrendezésben pedig a dokumentumok felismerése, összerendezése, a teljes körűség vizsgálata automatizálható MI-vel. Nagy lehetőségek állnak az MI-vel perszonalizált ajánlatok előtt.

Az MI-hez társul az adattudomány trendje. Úgy tűnik, a big data korábbi ígéretét sokkal inkább ez a trend fogja beváltani. Léteznek ugyanis izgalmas adatforrások – csak nem feltétlenül ott, ahol korábban kerestük őket. Periférikusnak gondolt, kiaknázatlan adatkörök kerülhetnek be az elemzésekbe. Példaként említhetjük a DBX Hammy alkalmazásában felgyűlt adatokat. Az e-mailen kiküldött üzenetek megnyitásából tudjuk - illetve tudhatnánk, ha elemeznénk ezeket -, hogy az ügyfelünknek milyen telefonja, számítógépe van, hol lakik, mikor szokott felkelni reggel.

Nagyon perspektivikus a nyílt architektúra trendje. Praktikusan a DBX-nél olyan biztosítói alaprendszert fejlesztünk, amelyhez a partnerek szabványos interfészeken keresztül bármikor csatlakozhatnak, térbeli és időbeli korlát nélkül. Ez az ökoszisztéma illeszkedik a B2B2C üzleti modellhez (amelyben üzleti partnerek láncolatán keresztül történik az ügyfél kiszolgálása), és kiváltja a hagyományos szolgáltatási csatornákat. A digitális bennszülött ügyfelek pontosan ezt keresik. Számukra nem elég imitálni a digitalizációt, hanem ténylegesen teljes digitális értékláncban kell kiszolgálnunk őket.

Üzleti értelemben ez a nyílt architektúra lehetővé teszi a mikrobiztosítások piacra vitelét. Remélhetőleg többször nem fog megismétlődni a kiterjesztett garancia biztosítási termék esete, amiről korszerű technológia hiányában lemaradt iparág. A használat alapú biztosítások előtt is nagy jövő áll, ez az üzleti trend elképzelhetetlen a nyílt architektúra szakmai trendje nélkül. Valamint a banki és biztosítási szolgáltatás, a „bancassurance” régóta létező koncepcióját is a nyílt architektúra tudja valóra váltani, hiszen így tudnak egymásból építkezni a különböző üzleti szereplők ajánlatai.

A konferenciáról itt tájékozódhat részletesebben: https://mabisz.hu/konferencia-2021/

Az előadás diáit pedig itt tudja végiglapozni:

A bejegyzés teljes szövege a medium.com-on olvasható